|
Témaindító hozzászólás
|
2015.06.19. 22:07 - |
Colin x Alison
* nyitott játék |
[10-1]
- Köszönöm,asszem egy életre elég volt a csapatos életből,szóval foghatjuk a dolgot úgy is, hogy én léptem le tőlük. Még ha nem is így volt. - Vontam vállat, miközben kiértünk az alagútrendszerből a nyilt óceán egyik kisebb partszakaszára. Szerencsére nem láttam kint sem nagyobb darab dínót, szóval felugrottam az egyik sziklára,hogy körül pásztázzam a helyet. Miután így sem láttam semmi magas és mozgó dolgot,úgy döntöttem, talán túléljük a nyilt terepre való kitérést. Lenyújtottam a kezemet felé.
- Jössz,maradsz,tovább mész? - kérdeztem felvont szemöldökkel.
|
Ahogy elérte az óceán a lábamat, akkor eszméltem fel, hogy hozzám magyaráz. - Ahha, szóval ide jársz halászni. - A víz kezdett lehűteni, nem volt épp a legmelegebb főleg, hogy most a nap se süti az óceánt. - Örülök , Colin. De egyedül nem sok esélyed van főleg,hogy a ragadozók itt táboroznak. Ha visszajutok a csapatomhoz, gyere velem. Beállhatsz. - Jelentettem ki, kifejezetten nem idegesített annyira, minimális esze is van, szóval probléma csak nem lehet. A többieket, meg amúgy is leszarom. Lehet több esélyem lenne, egyedül. Gondolkoztam magamban, miközben kiértünk az alagút rendszerből. A nap sütött, sehol nem volt egy állat sem, ami kissé furcsa volt, hiszen legalább a madaraknak itt kéne lenniük, de kifejezetten nem volt annyira furcsa, hogy idegeskedjek.
|
Visszaszegeztem a szőnyeget a bejárathoz,majd felkaptam a tüzet amit előtte gyújtottam,és elindultam előre. Szerencsére ezt a járatot csak én ismertem, úgyhogy kevés eslye volt hogy összefussunk másokkal.
- Egyenesen előre. Levisz a romok dél részéhez,ahol az óceán van. Arra felé kevesebben vannak, általában oda járok halászni ha megéhezek. - Mutogattam magam elé. Az egyetlen,amibel nem számoltam,hogy dagály van és körülbelül térdig mászkálunk az óceán vizében. Mondjunk inkább ez, mint egy csapat Veloci akik élve felfalnak. Jézus, meredek lenne. Miközben haladtunk előre, éreztem,ahogy a halak átkúsznak a lábunk között és mellett.
- Egyébként Colin vagyok,és azért vertem itt tábort,mert elkeveredtem a csapattól. Gondoltam, itt van esélyem a túlélésre,és egész jól összehozható.
|
- Oh baszd meg. - Nyögtem amikor rohanni kezdtünk, gyűlöltem ilyen iramban rohangálni, főleg terepen. Szerencsénk volt, a lakókocsi ott volt feldőlve. Mi pedig egyből beleugrottunk. Amikor a srác felemelte a szőnyeget, pislogtam rá. Áhááá, szóval nem is olyan idióta. - Megyek. - Jelentettem ki azzal a lendülettel, ahogy leugrottam, nem kellett a keze, eléggé strapabíró lettem amióta egyedül éltem. Körbe néztem, már amennyire engedték a fényviszonyok. - Szóval? Merre? - Néztem rá, ahogy vártam a választ. Reméltem, hogy nem valami atom pókhálós, szaros helyen akar végig vágtáztatni. A dínókkal cukin megvagyok, de a pókokkal.. na azok elől menekülök.
|
A semmiből feltűnt négy - azaz négy - velociraptor, és olyan gyorsasággal száguldottak felénk,mintha ágyúból lőtték volna ki őket. Igazából egész eddig nem találkoztam még raptorokkal, a legutolsó ami szemet vetett rám,egy Carcharodontosaurus volt,de nem igazán tudott megkóstolni,szerencsére.
- Oh basszameg már megint. - Karon ragadtam a lányt, és olyan irammal kezdtem elfutni,hogy nem voltam biztos benne, tudja-e tartani. De most a fáradtság volt a legkisebb gond,azt ki lehet pihenni,de ha meghalsz... nos, azt nehéz. Egyenest az egyik feldőlt lakókocsihoz rohantam, annak bevágva az ajtaját behúztam a lányt és becsaptam az ajtót, lakatra zárva azt. Ez nem fogja sokáig visszatartani őket,de legalább egérutat nyerhetünk.
Felkaptam a földről a szőnyeget, amit gondosan oda helyeztem hogy ne tűnjön fel senkinek, majd lenéztem a feketeségbe. Alattt egy kisebb alagút húzódott,szerencsére még égett a lenti fáklyám,amit oda helyeztem. Milyen eszesek voltak a JW alkotói, hogy terveztek egy föld alatti részt. Beugrottam,és nyújtottam a kezem a lánynak.
- Jössz vagy maradsz?
|
Az igazat megvallva igaza van. - Szia, Alison vagyok és őrszem, jelenleg éppen a szabadidőmet töltöm vagyis töltöttem. - Valójában, szimplán felidegeltem magamat a többieken, hogy nem képesek szart se csinálni. - Egyedül vagy? Hol a csapatod? - Kérdeztem rá, végülis érdekelt, hogy miért éppen itt tanyázik egyedül egy ember. Pár lépés hang töltötte be a teret. - Bassza meg. - Suttogtam és lenéztem, ahol pár verociraptor nézett ránk. - Mond, hogy van valami biztos helyed. - Reménykedtem, nem volt sok kedvem dínó suttogót játszani jelen helyzetben. Nem vagyok annyira jó, hogy én most elkezdjek manőverezni, de ha nem térek vissza reggelig a többiek azt fogják hinni, hogy kipurcantam és azt nagyon nem szeretném.
|
Igaza volt,kissé tényleg meglepődtem a női alakon,ami feltűnt nem messze tőlem. Igazából nem gondoltam, hogy pont egy lányba botlok bele, főleg itt, ezen a helyen. Végignéztem rajta, de nem tűnt ismerősnek,bizonyára másik csapathoz tartozott.
- Neked is Szia. - Mosolyogtam rá jókedvűen. - Nem vagyok idióta, jó pár napja itt tanyázom már. Ők sem hülyék, csak meg kell tanulni kijátszani őket. - Vontam vállat.
Tényleg ezt tettem. Igyekeztem keveset mozogni,ha ki is kellett mennem, inkább a nagy melegben és a délutáni napsütéses órákban tettem. Olyankor kevésbé aktívak a nagyobb ragadozók,és hogy elfedjem a szagom, levelekből csináltam magamnak mellényt. Egész hasznos volt a kiscserkész tábor.
- Visszatérve. Nekem van indokom rá hogy miért itt tanyáztam. De Te is itt vagy.
|
Az erdőnél sétálgattam, jó szokásomhoz híven. Imádtam egyedül bóklászni, amikor nem voltam szolgálatban. Jó dolog volt, hogy őrszem vagyok, rengeteg dologgal lettem tisztában, de ehez segítség volt az, hogy régészetet is tanultam. Talán. Az erdő szélénél járkáltam és olvastam a nyomokat, amikor egy sisak gurult a lábamhoz, amin eléggé meglepődtem. Ez,hogy? Gondoltam magamban és azzal a lendülettel felnéztem,ahonnan a tárgy jött. Nem hittem, hogy van még olyan idióta ember, aki pont a központhoz jön. Már rég tudnia kéne, hogy itt a húsevők tanyáznak. Egy srácot pillantottam meg, nem tűnt túl idősnek és ahogy nézem még egyedül is volt. Bakker. Felfogja bojgatni a húsevőket. Felfelé kezdtem futni, remélve, hogy talán kicsit gyorsabb vagyok, a dínóknál. Ahogya felértem ránéztem és beletúrtam a hajamba. - Idióta vagy, hogy pont itt koslatsz? - Kérdeztem rá, ő pedig eléggé meglepett fejet vágott.
|
Már jó ideje a régi JW romjainál tengettem a napjaimat. Főként,mert szerettem kutatni a régi romok között, na meg azért,mert leszakadtam a csoporttól. Igazából,egész nyugis lett a környék, leszámítva,hogy a régi romoknál több csapat húsevő is megbújt. Na ezek után mondja nekem valaki, hogy a dínók hülyék, esküszöm,leütöm...
Nagyon is jól tudták,hogy ide fogunk jönni,ha túl akarunk élni. Ezt a kört már megfutottam párszor,és a csapatom is.. Merő ostobaság, aki azt állítja, hogy nincs agyuk. Bár jobb szerettem volna, ha erre sem én magam jövök rá. Épp egy fejvédőt szedtem ki a romok közül,amikor az megcsúszott,és váratlanul kigurult az erdőhöz.
- Oh, basszameg..
|
Colin x Alison
* nyitott játék |
[10-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
