|
Témaindító hozzászólás
|
2015.06.19. 16:34 - |
Alice x Owen (A szerep nyomokban 18+-os jeleneteket tartalmaz!)
*nyitott játék
|
[195-176] [175-156] [155-136] [135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
Nem volt kifogásom a hallgatása ellen, igazából nem bántam azt a pár pillanatnyi csöndet, ami hirtelen beállt köztünk. Aztán az úrfi megallapitotta, hogy nem várta, hogy a veloci majd elragadja a bakancsot.
- Látod? Veled ellentétben én már előre éreztem, hogy a bakancs totál nincs biztonságban. - bólogattam tudálékos fejjel, majd leesett állal figyeltem, ahogy a raptorok kutya módjára kezdenek játszani a cipővel. Mint a mellékelt ábra mutatta, Owen is döbbenten állt a dolog előtt, szoval csak bólogattam, mikor rákérdezett, hogy én is azt látom-e, amit ő. Par pillanatig kicsit döbbenten bólogattam, aztán ránéztem.
- edd a csokid, Mielőtt megolvad - mondtam majd kidobtam a vizes gatyám a partra száradni. .
|
Ezúttal nem terveztem válaszolni arra,hogy jól áll a vizes haj. A végén tényleg tiszta egomanónak néz,az meg nem lenne túl szerencsés.
- Hát,nem gondoltam,hogy pont a bakancsom fogja érdekelni... Elvégre nem kutya,vagy mi a szösz. - Itt már komolyan a fejemet vakartam. Tökre tehetetlennek éreztem magam,mivel semmi reális magyarázatot nem tudtam a cipőlopkodásra.Furcsa volt,az meg kell hagyni.
A következő pillanatban ismét megreccsent a bokor,és mire a hang irányába néztem, Echo beügetett a folyóba, Charlie pedig kiugrott a növények mögül és odahajította neki.
- Mi a....franc... ezek most kajak játszanak a cipőmmel?
|
Charlie elrohant a bakanccsal, en meg nevetve néztem owenre, aki félig nevetve, félig bosszúsan nézett a raptorja után. Odaúsztam hozzá, majd megölelgettem, annak ellenére is, hogy közölte, nekem kell majd visszacipelnem őt a táborba.
- Nem bánom, Owen, visszacipellek, ha annyira akarod. Tanulság: Ne dobáld a bakancsodat, mert jön a veloci és megeszi. - nevettem fel. Mikor hátrasimitotta a haját, az ajkamba harapva kaptam el a pillantásomat róla, majd inkább előhalásztam a csokimat és felajánlottam neki a felét. Ő persze lelkesen bólogatott és már nyújtotta is érte a kezét. Én letörtem a felét, majd átnyújtottam neki azt a felét, amelyiken a papir volt.
- Élvezd ki, kölyök, csak ez az egy van nálam... Egyet nekiadtam Graynek, három még van a tatyómban. - bólogattam elgondolkozva majd ismét haraptam a csokimból.
- jól áll neked a vizes haj, Grady - vigyorodtam el, kissé zavartan.
|
Charlie mintha mi sem történt volna, eltűnt a bokrok között,ami nem is lett volna baj,ha nem a bakancsommal teszi. Te jó isten,most hogy a fenében keveredek vissza a táborba a váltócipőmért? Mert igen,nekem olyanom is volt. Azt hiszem,szerencsésnek mondhatom magam,mert én azon kevesek egyikve vagyok aki itt lakott. Tehát tele vagyok váltó cuccokkal..Vagy mikkel.
- Itt hagyta a bakancsodat, de így neked kell visszacipelned engem. Nem szeretnék kilyuggatni a lábamat pár dínó köröm miatt. Charlie meg kötve hiszem,hogy visszahozza a bakancsomat, tudod, mozgott... Zsákmánynak nézte.. - Félig morcosan, félig mosolyogva magyaráztam,miközben hátra simítottam a csupa víz loboncaimat. Aztán megszólalt hogy elfelezné velem, mire bőszen bólogattam és már nyújtottam is a kezem a csoki adagomért.
|
Nem hiszem el... Ez a pasi kéremszépen egy ego-bomba. Nem hogy a saját egoja nagy, még a dinoi helyett is képes túlzottan magabiztos lenni. Halkan felnevettem, majd a megráztam a fejemet és megölelgettem.
- Lehet, hogy igazad van és tényleg inkább Charlienál kéne próbálkoznom, hátha meggondolja magát - forgattam a szememet, majd összeborzoltam a haját. Erre persze lenyomott engem a viz alá. Nem pánikoltam be, amint elengedett, mar úsztam is fel.
- Bocs Owen, de ha ilyen irányú indíttatásaid vannak, azt a parton kell lerendeznünk, a vízben necces - vigyorogtam eltűrve a totál vizes loboncomat az arcomból. Mikor rákérdezett a snickersre elmosolyodtam, sőt lelkesen bólogattam a feltevésére.
- Felajánlom a felét, ha gondolod. A főnöknek is felajánlottam volna, de egyrészt Nem birom, másrészt meg lecseszett, miután visszajöttem - horkantam fel felháborodva, majd néztem, ahogy Charlie elrohan a bakanccsal. Vihogva néztem owenre, majd kivadásztam a csokit a zsebemből.
- Félig leázott a márkajelzés, de szerintem az nem nagyon zavar... Vagy de? Amugy látod? Charlie egy úriember! Itt hagyta a bakancsomat - nevettem kibontva a csokimat.
|
Kissé félre húzott szájjal úgy csináltam mintha gondolkodnék,aztán elmosolyodva ránéztem.
- Nem jutott eszembe,mert épp úgy ahogy nekem, Echoéknak sem lehet ellenállni. - Nevettem fel, mire ő összeborzolta a hajam,én meg világfájdalmas képpel bámultam rá,hogy ezt most miért kellett. Alapból nem vagyok allergiás a hajborzolásra, de mivel vizes, így úgy fog maradni. Lebiggyesztettem az ajkam,mintha szomorú lennék,no persze egyáltalán nem voltam az. Bosszúból lenyomtam a víz alá, de persze, azonnal elengedtem amint lemerült,nehogy bepánikoljon.
- Honnan a ménykűből van neked Snickersed? Csak nem visszamentél a romokhoz? - néztem rá felvont szemöldökkel,miközben a vízben lehúztam a cipőmet és a zoknimat,beletúrva a cipőbe kihajítottam a partra. Charlie egy pillanat alatt feltűnt a semmiből,és nem hogy Alice cipőjét áááh, dehogy, helyette az enyémet kapta fel és beloholt vele a bokrok közé.
- Charlieeee, az nem kajaaaa! - kiabáltam utána nevetve.
|
Miután beugrott, feltett szándékom volt, hogy lenyomom a viz alá,ő pedig inkabb lebukott magától, mig én kiusztam a partra, hogy kicsit könnyitsek az öltözetemen. Utána rosszallóan néztem a bozót felé, amit Owen ugy értelmezett, hogy én tartok tőle, hogy esetleg Echoék figyelnek. Nevetve ugrottam be a vizbe, majd mikor félúton találkoztunk, összeborzoltam a haját vigyorogva. - Az eszedbe sem jutott zsenikém, hogy esetleg a bőrből készült bakancsomat féltem? - nevettem el magamat, majd miután megcsókolt, megsimogattam a mellkasát és elvigyorodtam szélesen.
- Azt tudom,te viszont túl vagy öltözve a fürdéshez, Grady! Bár lehet mindketten jobban járunk igy - kuncogtam, majd rákacsintottam. Persze csak poénból mondtam neki, mert igazabol indittatasom volt ra, hogy most azonnal lenyuzzam a pólóját.
- Aaa, te, nem fogod elhinni mim van! - rövid hatásszünetet tartottam, majd elvigyorodtam- Van Snickersem! - bólogattam
|
Természetesen tudott úszni,nem csalódtam, de amin beleugrottam szánt szándéka volt lenyomni a víz alá, szóval inkább lebuktam a víz alá és beúsztam jó pár métert. Onnan figyeltem, ahogy kimegy a partra, leveszi a cipőjét és a felsőjét és a bozótra mered.
- Nyugi, nem buknak az emberi egyedekre. - Nevettem fel, és elkezdtem kifelé úszni,hogy fél úton "találkozzunk". Amint odaértem hozzá, átkaroltam a derekát és elkezdtem befelé úszni vele, ahol aztán elengedtem és megcsókoltam.
- Viszont velük ellentétben én bukom a nőkre. - mosolyogtam rá. - Gyönyörű vagy.
|
Persze azonnal értelmet nyert az egész, olyan voltam, mint mikor az ember feje felett felkapcsolják a villanykörtét. Megvilágosodtam teljes mértékben.
- Akkor őket ezért nem említed soha! Most lebuktál Grady, ezek után én csak őket fogom említeni. Egyenjogúságot szegény elnyomott raptor hímeknek! - mondtam elégedetten bólintva. Közben lassan odaértünk a helyhez, mire észbekaphattam volna, már dobtak is a vízbe. Gyorsan mély levegőt vettem, Mielőtt becsapódtam, aztán a víz felszínére evickéltem, hogy kivegyem a hajamból a gumit és aztán Owent nagy lelkesen a víz alá nyomjam. Utána gyorsan kiusztam a partra és lerúgtam a bakancsomat, meg levettem a felsőmet és a bozót felé néztem figyelmeztetően... Aztán egy kecses ugrással már a vízben is voltam.
|
- Kikérem az ő nevükben, Charlie és Echo pasi. A vonzóbb fajtából. - Nevettem fel, miközben tovább haladtam a víz felé. Nem sokkal messzebb már látszott a vízesés, és persze hatalmas, fél kör alakú kráter is amit kivályt maga körül.A víz sodrása már itt is épp elég erős volt,úgy hogy úgy döntöttem, nem megyek tovább. Megálltam,és a víz felé fordultam, aztán meglendítettem Alice-t mint egy zsák krumplit.
- Remélem tud úszni a kisasszony. - Azzal uccu, belehajítottam a vízbe és nevetve utána ugrottam, de persze figyeltem rá nehogy megfulladjon. A végén egyedül kell túlélnem a sok barom ember között,aki ide keveredett.
- Néha a jóból is megárt a sok. Ma már ideje rosszfiúnak lenni.
|
Az úrfi Elindult a a vízesés iranyaba, gyanítom azert, hogy ne kelljen hidegvizben fürdenie, én meg okos, kislány módjára követtem. Micsoda finnyás tud lenni valaki. Bezzeg az én időmben! Mikor elhaladtunk a tábortól nem messze, persze halkabbra vettem a lépéseimet, mert nagyon nem hiányzott most nekem, hogy befogjanak valami hülye munkára. Elmosolyodva rápillantottam, majd mikor láttam, hogy befeszült, én is a bozót felé néztem. Kicsit megszoritottam a kezét, majd elmosolyodva megfáztam a fejemet. A kérdésére már persze elvigyorodtam. - Hát nem tudom, Owen, nem értem hogy nem vagy te zavarban, mikor a csajbandád a bokrokból figyel... - nevettem fel halkan, de aztán mikor felkapott, kis hijja volt, hogy felsikítsak. Oké, erre most nem számítottam! A nyakába kapaszkodtam, majd nevetve a vállának döntöttem a fejemet. - Tegyél le te barom, még a végén sérvet kapsz! - vágtam vállba finoman, még mindig nevetve, de aztán ellazultam és halvány mosollyal szemléltem az arcát. - ön igazán lovagias, mr grady, köszönöm kérdését, igazan kellemes itt az út! - mondtam és a tarkóját cirógattam utazva.
|
Elindultam lefelé a tóhoz, hogy aztán annak mentén haladjak végig a vízesés felé. Ott ugyan is volt melegvízű forrás,én pedig nem szívesen másztam volna bele a hidegvízbe. Még sincs nyár.. Miután kiértünk a tó partjához, elindultam déli irányba. Lényegében most elhaladunk a táborunk mellett, leszámítva hogy nem fognak látni minket.
A bozót szélénél egy faág reccsent, a következő pillanatban pedig megmozdult a bokor ága. Először megijedtem, de aztán leesett,hogy csak a Raptorok követnek minket.
- Milyen muris,hogy kettesben vagyunk,de még sem,nemde? - fordultam felé, aztán egy hirtelen ötlettől verételve a szabad kezemmel benyúltam a térde alá,és felkaptam az ölembe, úgy meneteltem tovább.
- Kényelmesen utazik a hölgy?
|
Persze ahogy vártam, Owen elnevette magát a poénomon. En elmosolyodtam es megsimitottam az arcat.
- kelendő, valóban? És hol van most a rajongótábora, Mr Grady? - érdeklődtem, az ajkamba harapva, ahogy végigsimított rajtam. A harapdálás persze már tul sok volt, az ajkamba haraptam, de még igy is kicsúszott a számon egy halk nyögés. Na szépek vagyunk, echo mindjárt jön is, hogy megegyen. Végül Owen feltápászkodott, én pedig, mikor a kezét nyújtotta nekem, hasonlóan tettem. Halványan elmosolyodtam, de nem engedtem el a kezét. - Nem bánom, ha már egyszer muszáj volt meghempergetned az avarban, akkor menjünk és ússzunk.
|
Muszáj volt elnevetnem magam az előbbi megfogalmazásán. Legalább is, amikor megkérdezte, szűz vagyok,az már legalább egy paródiára hasonlított. Nagyon csíptem a kekeckedése miatt. - Én? Szűz? Kegyed nem tudja, hogy kelendő vagyok? - mosolyogtam rá pimaszkodva, miközben a kezemmel végigsimítottam az oldalát, majd a hasát egészen a combjáig, az ajkaimmal pedig ezúttal a hasát szántottam végig, persze pólón keresztül, a végén egy picit megharapdálva az oldalát,de nem szándékoztam bele melegedni. Nyilt terepen vagyunk, ráadásul, korántsem biztonságos részen,úgyhogy őrültség lenne belemenni a dolgokba. Szóval ellöktem magam tőle, felálltam,és felé nyújtottam a kezem hogy felhúzzam a földről.
- Inkább menjünk,és ússzunk egyet. Ha lejjebb sétálunk, jó esélyel nem kell attól tartani,hogy közönséget kapunk és esetleg sültestálnak néznek.
|
Persze volt olyan egoista az uraság, hogy közölje, mellette bizony azonnal tanul az ember, én meg a szemem forgattam.
- jó esetben, mikor látok tőled, Bluetól, meg a nagy egódtól - nevettem el magamat halkan. Miután megcsókoltam, ő viszonozta és nagy meglepetésemre a kezemet a fejem fölé húzta. Nem igazán ellenkeztem, hagytam, hogy a Földre nyomjon, mikozben ő Közölte, hogy beszéljek blueval.
- Majd megkérdezem alkalomadtán, de most kicsit... Elfoglalt vagyok. - nevettem fel, mikor a kezeimet a földnek szögezte. Ez a szemétláda persze azon volt, hogy felhuzzon es eddig sajnos be is vált a terve. Erre képes volt és elhajolt, mire én eléggé felháborodva néztem rá. - Ezért még megfizetsz, Owen, figyeld meg, még megbánod! - szusszantam fel. Oké, most megvárjuk, mig Alice lehiggad, és aztán megpróbálunk lelépni. Kicsit megrángattam a kezem próbaképp, hátha elenged. - Mi az, Grady, túl sok időt töltötték raptorokkal? Emlékszel még, hogy van tovább? Vagy... Várjunk... Ugye nem vagy szűz? - vágtam "döbbent" fejet, de persze nem gondoltam komolyan a dolgot, csak ugrattam .
|
- Nem is csoda, mellettem azonnal tanul az ember. - Nevettem fel, miután megszólalt,hogy tudja hogy kell megfigyelni egy raptort. Nem is gondoltam rá,hogy esetleg nem menne neki. Amikor visszarántott egy csókra, természetesen viszonoztam, de úgy döntöttem, ezúttal bosszúhadjáratot indítok ellene. Amikor eleresztette az ajkaimat, a kezemmel mindkét csuklóját felhúztam a feje fölé, míg a másik kezemmel a derekát karoltam át és úgy térdeltem fel vele. - Beszéld meg Blueval,mennyire tetszene neki Manhattan és környéke. - Miután megbizonyosodtam róla,hogy alaposan megfogtam, végigterítettem a földön, a kezeit a feje fölé szegezve,és a nyakától lefelé haladva apró csókokkal bombáztam az egész testét, főként a mellkasát és a kulccsontját. Miután elég jól bepörgettem, elhajoltam tőle, és kinyújtottam a nyelvem,incselkedve. - Önnel is, Mrs. Dreadful.
|
Elég hamar kaptam tippet azt illetőleg, hogyan is találjak meg egy raptort a bozótban, holott jómagamnak is volt már némi fogalma róla, hogy mit is érdemes figyelni egy bokorban, mikor dínó után kutatsz. Deltáék esetében pláne, mert róluk tudtam, hogyan is nézek ki.
- Képzelje, mr alfa, azért magam is tudom, hogy vegyek észre egy Velociraptort. - súgtam vissza halkan, de hagytam hogy lemásszon a gyökérről és figyeltem. Aztán közölte, hogy már ki is mondtam a választ, mire elmosolyodva a hajába markoltam és visszarántottam egy csókra.
- Öröm önnel tárgyalni, Mr Grady. Érdekel az ajánlata a négy házőrzőraptorral és a nagydarab fószerrel. Házam ugyan nincs, de ez megéri! - mondtam továbbra is halkra véve a hangom.
|
Elmosolyodtam, majd ismét elfordítva magamtól átkaroltam a derekát, még mielőtt eszébe jutna lelépni vagy elugrania rólam. Nem voltam hajlandó elengedni csak úgy.
- Ha Deltáékat keresed, nézz sokáig egy pontot a bokrok között. Látni fogod, ahogy mozog a bokor. Ott vannak. - Suttogtam halkan,miközben fogva a derekát lecsúsztam a gyökérről,egyenest a földre,így nekitámasztva a hátamat. Igazából magam sem tudom miért nem ültem le így korábban. Talán azért,mert mégis csak ijesztő ha négy veloci feléd kerekedik,még nekem is,nem hogy neki.
- Az előbbi kérdésedre pedig annyit,hogy most mondtad ki. A Barátok nem csinálnak ilyeneket. - Finoman belepusziltam a nyakába, ezzel nyomatékosítva az előbb mondottakat,miközben a szabadon lévő kezem lassú játékba kezedett a hajtincseivel.
|
Az, hogy megszakitottam a dolgok menetét, ismét kiakasztotta, legalabbis a kisfiús szenvedésből és a sóhajtozásból erre kellett következtetnem. Bocsánatkérőn rámosolyogtam, de választ nem kaptam, csak egy nyelvnyújtást, amit azzal honoráltam, hogy elkaptam a nyelvét és oldalra döntött fejjel néztem rá. Nagyon bírtam ezt a szemetet, ez pedig zavart, mert kicsit sebezhetőnek éreztem magamat miatta.
- Nem kaptam választ, Grady... Most komolyan, ha haverok vagyunk, akkor miért is... Csinálunk ilyesmiket? - mutattam magunkra egy sokatmondó pillantás keretében és elengedtem, majd elfordulva a raptorokat kezdtem nézni sokatmondó pillantással.
|
Ismét felsóhajtottam, de nem szenteltem neki nagy figyelmet, tanultam belőle, hogy úgy sem hatja meg a kisfiús vergődésem. A kezemet hátra csúsztatva ülő helyzetbe tornásztam magam, hogy egy magasságba kerüljek vele.
- Jézus isten, a nők makacsabbak mint a raptorok. - játszottam a meglepettet nyelvnyújtva. Természetesen nem tartottam makacsnak,najó talán egy picit, de fele annyira sem mint a raptorokat. Blueval kétszer annyi bajom volt, mint vele, hozzátéve hogy ő még meg is akarnak enni ha neki nem tetsző szabályzt hozok.
|
[195-176] [175-156] [155-136] [135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
